Hogyan leljünk lelki békére, ha korán elveszítjük szeretteinket?


Alvásproblémák, étvágytalanság, az immunrendszer és az endokrin rendszer működésének zavarai mind-mind lehetnek korai traumák feldolgozatlanságának int‘ jelei. Az élet els‘ négy évében ugyanis az  anyai jelenlét megnyugtató hatása révén a gyermekek csökkent kortizolszinttel viszonyulnak a környezetükhöz.

Ez azt jelenti, hogy a stressz szabályozásáért felel‘s hormont a szervezetük alacsony szinten tartja, hiszen az anya folyamatos védelmet nyújt számukra, így a külvilágból érkez‘ ingereket nem fenyegetésként élik meg. Ha viszont megszűnik az anya védelmez‘ jelenléte, a kortizol szintje megemelkedik és tartósan magas is marad, hiszen komoly védelmi funkciója van a szervezet fenntartásában.

“vodai vizsgálatok kimutatták, hogy már a rossz min‘ségű szül‘i gondoskodás esetén is jelent‘sen magasabb a gyermekek kortizolszintje, amely rosszabb teljesít‘képességgel, alacsonyabb stressztolerancia-szinttel jár. Ezek a gyerekek agresszívekké is válhatnak, érzelmeiket nehezen tudják kontrollálni, így társaik akár ki is közösíthetik ‘ket, ami csak súlyosbítja az amúgy is élénk elutasítás-élményüket.

A korai veszteség-élmény és az ezzel járó szeparációs szorongás, valamint a feln‘ttkori gyászfolyamatok nagyon hasonlítanak egymásra: mindkét állapotra jellemz‘ az érzelmek, a testi funkciók és a viselkedés szabályozásának hiánya. Ez nyilván nem tudatos és f‘ként nem szándékos működés, ezért is nagyon fontos megérteni a látható tünetek mögötti okokat.

Az édesanya elvesztése valójában a bizalom megrendülésével vagy teljes elvesztésével jár, azaz súlyos köt‘dési problémákat okoz. Feln‘ttek életében ez az elkötelez‘dési válságokban, majd a gyakori válásokban, tehát a tartós párkapcsolatra való alkalmatlanságban is megmutatkozik. A bizalom hiánya ugyanis nem teszi lehet‘vé a fenntartások nélküli, nyílt együttműködést, mert mindig marad egy biztonságos zóna, ahová vissza lehet menekülni és ahol el lehet bújni. Ráadásul a folyamatosan magas kortizolszint fokozott érzékenységet eredményez, így a kisebb problémák, sérelmek is nagyobb súllyal esnek a latba, mint normális esetben.

A stresszhormon tartósan magas szintje a szervezetet állandó készenlétben tartja és védekezési reakcióit feler‘síti. A hormonális háztartás ahonnan nem képes egyenletesen biztosítani ezt a magas szintet, tehát a mellékvese, amely a kortizol teremléséért felel‘s, ki is tud merülni. Ilyenkor jelentkeznek az olyan tünetek, mint a krónikus fáradtság, az alvászavarok, az állandó megfázások, végtagfájdalmak stb.  ‰rthet‘, hiszen alacsony kortizolszint mellett még mindig nyomasztóan magas a megélt stressz szintje. A szorongás és az ingerlékenység állandósul és kialakulhatnak akár paranoid félelmek is.

Az esetek többségében kimutatható, hogy a korai anya-gyermek kapcsolat sérülése okán szerzett sebek bár nem tűnnek el a feln‘ttek életéb‘l, de megfelel‘ környezeti hatások mellett tünetmentessé tehet‘k.  Az elfogadó, szeretetteljes légkör képes csillapítani a fájdalmat és minimálisra csökkenteni a stressz szintjét. šjabb veszteség-élmények természetesen felszínre hozzák a gyermekkori traumát is, de a kiegyensúlyozott kapcsolatok hatására a gyász feldolgozása könnyebbé válik. Igaz ez a munkahelyi környezetre is: támogató munkahelyi környezetben kiemelked‘ teljesítményt tudnak nyújtani az egyébként fokozottan érzékeny emberek is, akiknek meg kellett küzdeniük a bizalom újjáépítéséért.

Valódi segítséget nyújthat természetesen a terápia is, hiszen ilyenkor a problémára fókuszálva születnek saját válaszok, ám tartóssága ugyancsak függ a környezet hatásaitól.

A környezet felel‘ssége tehát egyértelmű. Mivel a gondoskodó és a feltétel nélküli szeretetet megtestesít‘ anya korai elvesztése védtelenné tesz a külvilággal szemben, a kés‘bbi reakciókért nagy mértékben maga a külvilág felel‘s. Gyakran sokáig nem derül ki a probléma gyökere, hiszen ezt az elemi veszteséget nem is szívesen osztjuk meg bárkivel. ‰rdemes figyelni a tünetek együttesét és mindneképpen fontos az élhet‘, érzelmileg stabil környezet fenntartása nemcsak otthon, de a munkahelyen és egyéb társas környezetben egyaránt.

–>Forrás<--

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.