Felnőtt korban okoz lelki bajokat az anyaméhben elveszített ikertestvér


Azt tudjuk, hogy az összes megfogant terhesség 30 százaléka még a beágyazódás el‘tt, másik 30 százaléka még a menstruáció-kimaradás el‘tt megszűnik. Mivel ezek a folyamatok egyel‘re rejtve vannak a mindennapi klinikum számára, nem tudjuk, hogy az egyes és az ikerterhességekben ezek a számok egyformán vagy különböz‘képpen alakulnak-e – mondja Dr. Szakács Zoltán szülész-n‘gyógyász.

A családállítást, mint terápiát Magyarországon, mások mellett Angster Mária pszichológus, pszichoterapeuta tette ismertté. A szakember az Ikertörténetek című könyvében írja le konkrét tapasztalatokkal kiegészítve, hogy a családállítás (másnéven rendszerállítás) során milyen módszerekkel deríthet‘ ki, hogy valakinek a magzati létben volt egy társa, egy ikertestvére, akit még a születése el‘tt elveszített.

A rendszerállításnak két alaptörvénye van Angster Mára szerint. Az egyik, hogy a családon belül mindenkinek egyenl‘ joga van ahhoz, hogy családtagnak vallja magát és a családhoz tartozóként tekintsenek rá. A másik, hogy mindenkinek meg van a konkrét helye a családban. Ez a hely attól függ, hogy ki kinek adott életet. S ez a pozíció akkor is törvényszerű, amikor egy betegség miatt a gyermeknek kell kvázi szül‘ként felügyelnie a saját szül‘jére, vagy ha válás esetén a gyermek el‘lép a szül‘ els‘ számú támaszává, s ezzel kilép a gyermeki szerepb‘l és mintegy házastárs pótló, félig feln‘ttként kezd el tudatosan vagy tudattalanul működni a szül‘je mellett. Ha a fent említett két alaptörvény közül valamelyik sérül, azt bizonyítottan az egész családrendszer megérzi, még akkor is, ha a tagoknak nincs tudomása a történtekr‘l. S‘t, a leszármazottak bármelyike átveheti az ezzel kapcsolatos negatív érzéseket, viselkedést. Ennek neve azonosulás vagy identifikáció. Utóbbihoz azonban már egy komoly trauma szükséges, például halva született gyermek, fiatalon meghalt gyermek vagy testvér, esetleg testi trauma vagy súlyos sorscsapások (háború, éhezés, környezeti, közlekedési katasztrófa…stb).

‰rdemes megemlíteni az adok-kapok elvet is, ami a családtagok között egy természetes jelenség. Ha én az egyik rokonommal jót teszek, azt ‘ viszonozni fogja. Ha ez a viszonzás eltúlzott, akkor megint én érzem úgy, hogy tartozom neki és ez így megy újra és újra. Csak a szül‘-gyermek kapcsolatban nincs meg ez az elv, ott mindazt, amit a gyermek a szül‘t‘l kap, nem visszaadja, hanem továbbadja.

Mi a különbség a bizonyítottan ikervesztést elszenvedett és a csupán feltételezetten ikervesztett emberek személyiségképe között? Semmi. ‰ppen ez enged arra következtetni, hogy bizonyos, lentebb felsorolt személyiség jegyek együttes el‘fordulása igen er‘s okot adhat arra, hogy egy magzati korban elvesztett ikerpár valamikori létezésének gyanúja felmerüljön. Ilyen tulajdonság lehet, ha valakiben er‘sen ott munkálkodik a bűntudat. Ez sokszor megmagyarázhatatlan, okai tisztázatlanok maradnak, csupán az érzés állandó. Ugyanígy az is el‘fordulhat, hogy valaki egy ügy kapcsán az elvártnál jóval er‘sebb bűntudatot érez, ilyen esetekben ugyanis a méhen belüli „élménytömeg” is hozzáadódik az eseményekhez – véli a pszichológus.

Másik ilyen tulajdonság az önszabotázs: amikor valaki folyton túlhajszolja magát, éjt nappallá téve dolgozik és nem engedi meg egy pillanata sem, hogy boldog legyen. Ide sorolható a magányosság is, mint az ikervesztett emberek egyik alapérzése. Jellemz‘, hogy társas helyzetekben, ha nem ‘t választják, akkor legy‘zhetetlen búskomorság lesz úrrá az egyénen. A feltételezhet‘en ikervesztett emberek vagy nem találnak párra vagy pár-, illetve baráti kapcsolataikban szinte már elviselhetetlen mértékben ráakaszkodnak a másikra.

Számos ikervesztett feln‘tt említette meg a témához kapcsolódó vizsgálatok során, hogy úgy érzik, valami mindig hiányzik az életükb‘l.

Ahogy Evelyn Steinemann pszichológus megfogalmazta: a lélek keresi az elveszett ikertestvérét.

A jellegzetes személyiségjegyek közé tartozik a halálhoz fűz‘d‘ kiemelt érdekl‘dés. Tudatosan szuicid hajlamról beszélhetünk, tudattalanul olyan veszélyes dolgok iránti vonzódásról, melyben sokszor az életét kockáztatja az illet‘. Angster Mária szerint nagy valószínűséggl ikervesztés állhat a dolgok hátterében, ha a fent említett tulajdonságok mellett megjelenik az elkötelez‘dést‘l, a döntést‘l való félelem, a párkapcsolataiból katapultáló személyiség, s abban, ha valaki a saját sikereit bűnnek tartja, és ha segít‘ foglalkozást választ magának. Nemzetközi kutatások szerint nagy valószínűséggel ikervesztett személyek lehetnek, akik két emberként fogalmazzák meg magukat, gyakran csak saját maguk számára. Ők azok, akiknek két teljesen különböz‘ foglalkozásuk van, párhuzamos párkapcsolatokat tartanak fenn. Hosszútávon képesek szeret‘t tartani, akit teljesen sosem engednek közel magukhoz, de elengedni sem tudják.

Farkas Szilvia kineziológus rendszeresen szervez családállítást. A tapasztalatairól beszélve elmondta, hogy sokszor önértékelési, párkapcsolati, köt‘dési vagy más problémával keresik fel az emberek és a csoportos terápián derül ki, hogy egy elvesztett ikertestvér áll a probléma hátterében. A családállításon résztvev‘ személyek általában nem ismerik egymást, mégis képesek kapcsolódni a úgynevezett morfogenetikus mez‘höz. Ez az a mez‘, amib‘l a megtörtént események, eltárolt információk el‘hívhatók, ami az állítás során irányítja az eseményeket és azt, ahogyan a teremben egymáshoz képest elhelyezkednek a személyek – mondja Farkas Szilvia, majd hozzáteszi: a résztvev‘k mindegyikét az érzéseik, testi érzeteik irányítják. Ha akarják, bizonyos keretek között ezeket ki is mondhatják. Léteznek úgynevezett oldómondaok is, melyeket az állításvezet‘ mondat ki a szerepl‘kkel, de a lényeg a megjelen‘ képben van. Léteznek úgynevezett néma állítások is, ahol csak mozgással fejezik ki, jelenítik meg az érzéseket a szerepl‘k.

Jellemz‘, hogy az állításon megjelen‘ iker vagy ikrek jelenléte már az el‘tt érezhet‘, hogy valaki beállna ‘t megtestesíteni. A csoport tagjai egy üres hely felé fordítják a tekintetüket vagy a földet nézik. S amikor „megjelenik” az ikertestvér, egyesek sírni kezdenek, mások játékos, gyermeki nevetésbe fognak. Farkas Szilvia szerint van egy tipikus „ikres ülés”, ilyenkor az állításban az ikertestvéreket megszemélyesít‘k lába spontán módon, szemb‘l összekulcsolódik. Gyakran itt jelenik meg az „aha-élmény”.

A tapasztalatok szerint legtöbbször a családállítás során kiderül, hogy az elvesztett iker megbékélt a sorsával, a kialakult helyzet csak az él‘ben okoz negatív érzéseket. Ilyen a bűntudat, a magányosság, a túlzott ragaszkodás vagy épp a szoros kapcsolatoktól vagy a veszteségt‘l való félelem. Az állítást során el‘fordulhat, hogy az él‘ testvér az elhunyt iker után vágyik, de a folyamat utána átfordul „életvágyba”, elengedésbe.

Van, hogy az elment testvér mondja ki az él‘nek, hogy neked az él‘k közt kell maradnod, menj, kezdj valami szépet és jót az életeddel.

El‘fordul, hogy egy plüss állat vagy bármilyen más tárgy lesz egy ideig az, ami a testvért pótolja, ha az elengedés nem történik meg azonnal. A leggyakoribb, hogy amint tudatossá válik az állítást kér‘ számára, mi okozhatja a benne rejl‘ negatív érzéseket, elindul az öngyógyító folyamat. A korábbi megmagyarázhatatlan, szorongató, elnyomó érzés átalakul egyfajta pozitív, támogató er‘vé. A lélek szintjén összetalálkozik a két ember és ezáltal a hiányérzet megszűnik. Betölt‘dik, hogy akit mindig is kerestél, már ott van a szívedben – összegezte a tapasztalatokat Farkas Szilvia.

–>Forrás<--

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.