Erősebb leszel a törött helyeken! Így fogsz fejlődni az elkövetett hibák után


Hibákat, ballépéseket mindannyian követünk el az életünk során és gyakran hozunk olyan rossz döntéseket is, amelyek hosszú távon hatnak majd ki a jöv‘nkre. Ahelyett, hogy ezekben a helyzetekben pánikba esnénk, vagy homokba dugnánk a fejünket, sokkal jobb, ha a hibákat élettapasztalatnak fogjuk fel és megpróbálunk tanulni bel‘lük. Bús Tímea életvezetési coach, mentálhigiénés, segít‘ szakember, okleveles családi és válási mediátor, NLP trénert kérdeztük arról, hogyan tudunk tanulni, fejl‘dni a hibáinkból és miért kifizet‘d‘bb ez, mint kétségbe esni a rossz döntések után.

Miért érdemes egyáltalán tanulnunk a saját – vagy akár – mások hibáiból?

Mások hibáiból ritkán szoktunk tanulni, hiszen nincs mögötte szubjektív megélés. Gyakran még a saját hibáinkból is nehezen tanulunk, hiszen ilyenkor az kérd‘jelez‘dik meg, amiben különben nagyon is hiszünk és néha olyan dolgokkal kell szembe néznünk, melyek igen fájdalmasak.

Els‘sorban döntésekkel, választásokkal és cselekedetekkel: azzal például, hogy homokba dugtuk a fejünket, vagy hogy hazudtunk önmagunknak, esetleg nem néztünk szembe azzal a helyzettel, problémával, ami van.

Viszont ha ezekkel a dolgokkal nem nézünk szembe, akkor nem is fejl‘dünk, így szembe megyünk a lét értelmének, illetve a fejl‘désnek. Sokszor inkább szenvedve szenvedünk, mint hogy szenvedve fejl‘dnénk.

Ha nem okulunk, sajnos nagyon gyakran ugyanazon helyzetben találjuk magunkat, az élet leckéi pedig nagyon drágák.

Miért jobb az, ha tanulunk a saját hibáinkból és rossz döntéseinkb‘l, nem pedig kudarcnak, problémának éljük meg ezeket?

Ha tanulunk bel‘lük, fejl‘dik a személyiségünk. Azok vélik kudarcnak azt, ha valami nem sikerül, akik szeretnének tökéletesek lenni, ez pedig általában elég komoly sebzettséget takar. Teljesen emberi, ha valami nem sikerül és nem is fog mindig, minden sikerülni, hiszen nincs fény árnyék nélkül, éjszaka nappal nélkül. Az életünkre is jellemz‘ a fent és a lent állapot. Ha mindig csak jó dolgok történnek velünk, hogyan tudnánk értékelni azokat? Mihez viszonyítanánk a jóságot?

Az viszont, hogy hogyan tekintünk a nehézségekre, padlóra kerülünk-e, vagy pedig egy megoldandó feladatnak tekintjük, nagyon eltér‘. Akkor tud könnyedebb lenni az élet, ha a nehézségeinkre is könnyedebben reagálunk és elfogadjuk azt, hogy néha bizony lent is vagyunk. A krízisek teljesen természetesek, az élet velejárói. A személyiségünket kell er‘síteni, hogy jobban tudjuk kezelni az élet adta nagyobb kérdéseket.

Lehetséges fejl‘dnünk abban, hogy kevesebb hibát kövessünk el az életünkben, vagy sokkal inkább érdemes úgy tekintenünk a hibákat, hogy ezek az élet velejárói és akár szükségesek is?

Nem lehet a cél, hogy kevesebb hibát kövessünk el, hiszen pont ezért fogunk hibázni, f‘leg, mert tökéletességre törekszünk. Elég sokat fog szenvedni az, aki tökéletes szeretne lenni.

Sokkal könnyedebb lesz az élet, ha egy fejl‘dési lehet‘ségként tekintünk rá és elfogadjuk azt, hogy csakis nehézségek árán tudunk fejl‘dni.

Az emberi tapasztalat része, hogy nehéz élethelyzetekbe kerülünk, és vannak olyan emberi tapasztalások, amelyek kihagyhatatlanok ebben a nem túl könnyű emberlétben.

Hogyan tudunk építkezni a rossz döntéseinkb‘l, az elrontott dolgainkból, elkövetett hibáinkból is?

Felel‘sségvállalással és önismerettel tudunk a leginkább fejl‘dni, f‘ként egy krízishelyzetben. A nehezebb élethelyzeteket megélni és fejl‘dni sajnos küls‘ segítség nélkül nagyon nehéz. Ha szembenézünk azzal, hogy mi a saját szerepünk egy adott szituációban, talán nem ismétl‘dik meg többször. Viszont ha nem nézünk szembe a saját részünkkel, még akkor sem, ha az például csak 3%, lehet, hogy nagyon drágán és sokszor fizetünk érte.

A legjobb építkezés, ha er‘sebbek leszünk a törött helyeken, er‘sebbek, mint valaha. Ehhez szükséges a mi saját részünk. Ilyenkor nem hibáztatunk, feladjuk az áldozati szerepet és megnézzük a mi saját részünket. Ez nem egy nagyon nehéz feladat, de hosszú távon gyümölcsöz‘. Így tud igazán nagyot változni az életünk!

–>Forrás<--

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.